az előadás után kicsivel.
igazulnék általa ugye de
nem írták bele a darabba.
ezt a hiányérzetet mosogatja
a reggeli kávé.
nyalogatom a hajnali látványt
mint egy lekapart sebet.
már alig látszik ugye pedig
azt hittem mint egy tetoválás
úgy lesz dekoratív és
provokatív.
provokál valakit hogy ennek
a vakaródzásnak nincs
mint társadalmi jelenségnek
nincs feladata?
hogy nem postafordultával
bontatlanul visszaküldött
hányszor húsz éve szállítási sérült
kicsorbult gesztusok
asztalt csapkodása?
úgy tűnik újra kiosztanák
a szó szerepét a meggyőződésben
és én még mindig egy
találhatatlan szerepet keresek
azt a helyet ahonnan eleve
csorbának látszik.
alacsony vagyok felettem suhannak el
a fölülre tolt helyőrségek
zászlólobogtatások kiáltványok
ezt a nyakkendőt már
nem kötöm fehér ingre
övet nem jelvényt sípot
vigyázni tisztelegni.
a jó ajtók és rossz ajtók
világában egy találhatatlan
szerepet keresek
amiben kopogtatnak rajtam
de azért sem engedem
be a tejutat széttaposó
lovasok untig ismert halálszagát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése